Európai Bizottság

Évtizedek óta nem volt ekkora áfareform: bezárják az EU-s kiskapukat

Az Európai Bizottság az elmúlt huszonöt év legátfogóbb terveit mutatta be az EU áfaszabályainak reformjára szerdán, amely csökkentené az áfacsalás lehetőségét, továbbá javítaná, modernizálná és egyszerűsítené az áfarendszert a kormányok és a vállalkozások számára. Arról, hogy az áfacsalások miatt mekkora összegtől esnek el a tagállamok és milyen nagy előrelépést ért el a fehérítés terén Magyarország, alábbi minapi cikkünkben írtunk:

Áfa-szabályt sérthetett a magyar ekáer, felszólítást kaptunk Brüsszelből

Az Európai Bizottság úgy határozott szerdán, hogy az októberi kötelezettségszegési eljárási csomag keretében felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerben (ekáer) megkövetelt feltételekkel megsértette az áfára vonatkozó uniós szabályokat. Az Európai Bizottság levelében felszólította Magyarországot, hogy hangolja össze nemzeti áfaelőírásait az uniós szabályokkal.

Egy hónapot kapott a kormány Brüsszeltől a civiltörvény megváltoztatására

A második szakaszba léptette ma az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. Ennek keretében egy hónapos határidőt adott arra, hogy Magyarország összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a Bizottság az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.

Áfakiesés: Magyarország megint nagyot lépett

A 2014-re becsült 618 milliárd forint után 2015-re 527 milliárd forintnyi áfa-bevétel kiesést azonosított Magyarországon az Európai Bizottság legfrissebb tanulmányában. A jelentős javulás az áfa-kiesés arányszámában is lecsapódott: 3 százalékponttal csökkent az áfarés hazánkban egy év alatt, ami az uniós országok között is kiemelkedő teljesítmény.

Évtizedes tabunak menne neki Macron, aggódhat Magyarország

Kitartott az eddig is szorgalmazott kétsebességes Európa modellje mellett keddi beszédében Emmanuel Macron francia államfő, de közben számos új javaslatot is "bedobott" az Európa jövőjéről szóló gondolkodásba. 2024-re például teljesen egységesítené a német és francia piacot a vállalati adó- és jogszabályok segítségével, közben egységes európai társasági adósávot és ehhez kötött EU-pénzeket is akar, ami a magyar adóelőnyt akár meg is szüntetné, ráadásul sok évtizedes francia tabut megdöntve megváltoztatná a túlzottan bőkezű és nem hatékony uniós agrártámogatási rendszert is. Utóbbi kifejezetten fontos és egyúttal nyugtalanító jelzés a magyar kormányzati agrárstratégia számára is, amely eddig arra épített, hogy a francia agrárlobbi majd "úgyis kikaparja a gesztenyét" például a minél magasabb szinten megmaradó közvetlen (földalapú) támogatási rendszer érdekében.

Nagy csatára készül Lázár János

A földtörvény kapcsán komoly csatára számít a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán mondta ezt a Magyar Idők szerint.

Nagy változás jön a 2020 utáni EU-pénzeinknél, nem nekünk fáj majd a Brexit

A brit EU-kilépés már a 2020-ig futó uniós fejlesztési ciklusban is költségvetési lyukat üthet, de mivel ezt a veszélyt a magyar kormány már korán felismerte és gyors pályázati forráskifizetést valósít meg, így a Brexit elsősorban nem Magyarországnak fog fájni - hangsúlyozta a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen Cseprehgy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a 2018-as választásokhoz közeledve tovább szaporodnak majd a politikai jellegű támadások Brüsszel felől a fejlesztéspolitikában is, a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésben a pénzek szerkezetében és az elosztási mechanizmusokban nagy változások várhatók. A fórumon az is elhangzott, hogy néhány nagy népszerűségnek örvendő vállalati uniós pályázatnál hogyan állnak a folyamatok és mikorra várható eredményhirdetés.

Még tíz év múlva se lenne eurónk, de kutyaszorítóba kerülhet a kormány

Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.

Megszólalt a bennfentes: nem kell félni, hogy gyors euróbevezetést akar Brüsszel

Az Európai Bizottság elnöke a múlt heti beszédében nem a következő év(ek), hanem a következő évtizedek nagy feladatairól beszélt, így sokan tévesen értelmezték, hogy az eurózóna néhány éven belüli bővítését akarná - hangsúlyozta az Eurócsoport előkészítő testületének nagy befolyású osztrák elnöke.

Csak akkor kapnánk Juncker új pénzeszsákjából, ha komolyan akarjuk az euróbevezetést

Tényleg cukorkával akarja becsábítani az eurózónába Brüsszel a még zónán kívülieket, ugyanis azt mondta ma az euróért felelős európai bizottsági alelnök a Bruxinfónak, hogy csak azok kapnának a 2020 utánra tervezett új büdzséalapból, akik komolyan gondolják a pénzcserét. Valdis Dombrovskis azt is jelezte: a Bizottság nem változtatja meg az eurócsatlakozás (maastrichti) szabályait.

Szaporodnak a vészjelek a magyar EU-pénzeknél is - Megfontolandó az euró

Az, hogy a múlt heti Juncker-beszédben egy szó sem esett az uniós kohéziós politika jövőjéről, még inkább erősíti azt a kilátást, hogy az ilyen célokra szánt pénzek aránya csökkenni fog a 2020 utáni EU-büdzsében és a cégeknek juttatott vissza nem térítendő támogatások felől a kifinomultabb pénzfelhasználási módszerek felé fog eltolódni a rendszer - hívta fel a figyelmet kedd esti előadásában Andor László. Az Európai Bizottság volt magyar uniós biztosa, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint sokan félreértik, hogy a német-francia közeledésből valamiféle föderációs ugrás fog bekövetkezni néhány éven belül. A magyarországi euróbevezetés kapcsán pedig azt mondta: a fizetési övezetbe később belépett régiós országok példái biztatóak, főként a szlovákoké, így ezen Magyarországnak is érdemes elgondolkodnia.

Orosz érdeket szolgál a váratlan magyar energetikai döntés?

A hivatalos indoklás szerint kereskedelmi okok motiválták a bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) gázvezetékről a magyar fél által nyáron hozott váratlan döntést, amely Ausztria helyett gyakorlatilag Magyarországot jelölné ki a vezeték végállomásául, a döntést ugyanakkor érdekes megvilágításba helyezheti, hogy éppen abban az időszakban született meg, amikor Oroszország nagy erőket mozgósítva igyekszik bebiztosítani a BRUA-val részben rivális Északi Áramlat 2 nevű projektjét, illetve amikor a Gazprom elkezdte a Dél-Kelet-Európa felé is meghosszabbítható TurkStream gázvezeték kivitelezését is - hívja fel a figyelmet a Financial Times a meglepő magyar döntést övező spekulációk kapcsán, amely szerinte megszüntetett egy alternatív nyugat-európai gázellátási lehetőséget.

Juncker magyarázkodik, és közben megmutatta, milyen messze vagyunk az eurótól

Jean-Claude Juncker a szerdai évértékelő beszédében olyan meredeket talált mondani, hogy "magyarázkodási pályára" került. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis nagy lelkesedésében nem csupán az egész unióra kiterjedő valutaövezetet vizionált, de már 2019-re megálmodta a teljes egységet. A beszéd ezen részét erős megütközés fogadta az eurót használó fejlett országoktól, amire ma például Juncker stábja elküldte a nem-eurózóna tagországok konvergenciájának helyzetét.

Újra összecsap Brüsszellel a kormány, sokáig nyomás alatt marad az államháztartás

A magyar kormány azzal számol, hogy idén összesen 760 milliárd forintnyi, jövőre pedig további 1570 milliárd forintnyi uniós támogatást tud majd "elhozni" Brüsszelből amiatt, hogy az itthoni fejlesztések előrehaladása miatt egyre több számlát tud kifizettetni az Európai Bizottsággal. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy idehaza sokkal gyorsabban fizetik ki az EU-támogatásokat, így a kifizetések ütemkülönbsége tartósan és jelentősen megterheli a magyar büdzsét. Mindezt fokozhatja, hogy a Világgazdasági információi szerint két témában is rövidesen viták várhatók a magyar hatóságok és a Bizottság szakértői között.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.